Drónos és műholdas távérzékelés, ortofotó készítés

A precíziós gazdálkodás terjedésével egyre gyakrabban lehet hallani és olvasni a távérzékelés kifejezést. De mit is jelent valójában.

Azokat az adatgyűjtési és feldolgozási eljárásokat értjük összefoglalóan távérzékelés alatt, melynek során tárgyakról, területekről és jelenségekről, különböző módszerekkel, eszközökkel és távolságból, közvetve, azok érintése nélkül gyűjtünk és rögzítünk adatokat. A távérzékelés fogalma kiterjed az adatok feldolgozási folyamatára is, amellyel azokat értelmezzük, elemezzük, mérjük, ilyen módon nyerve az adatokból információt.

Cégünk vállalja elsősorban passzív rendszerű szenzorokból nyert űr (műhold), vagy légi távérzékeléssel (UAV) készített egy, három, vagy több csatornás, látható és infravörös tartományban készített digitális felvételek készítését a kívánt felbontásban és a szükséges gyakorisággal.

Drónnal vagy műholddal készített adatokra van szükség? Hogy megfelelően tudjunk dönteni lássuk a két módszer előnyeit, hátrányait illetve a különbségeket.

Műhold:

pl.: ESA Sentinel 2

Előnye:

• Évekre visszamenő adatok (2015)
• Landsat 1-8 (1972-2013)
• 2-3 naponta visszatér
• Több ezer km2-t lefed
• 13 csatornán rögzít (443nm – 2100nm)
• Rengeteg indexálási lehetőség
• Nincs „gépigénye” (SNAP alkalmazás)

Hátránya:

• Felhős időben nem használható
• Gyenge, 10m/px felbontás
• Erős szélben nem használható
• Limitált napi repülési lehetőség
• Több szoftvert is igényelhet

Drón:

pl.: DJI Phantom 4 RTK

Előnye:

• Akár napi szintű monitoring
• Nagy felbontás (100m -»2,6cm/px)
• Sokkal több információ
• m2-ben kifejezhető mérések
• Felhős időben is használható

Hátránya:

• Nagy gépigény az ortomozaik generáláshoz
• Időigényes feldolgozás

 

Mire lehet használni ezeket a felvételeket?

A teljesség igénye nélkül:

-Optimális termesztési terület kiválasztás (talaj homogenitás alapján)
-Belvíz/aszály/fagykár, gyomfoltok detektálása, mérése.
-Vetéshibák észlelése/nem vetett területek gyors/pontos, digitális mérése.
-Eltérő kelési idők/növekedési erélyek detektálása.
-Talajfoltok által okozott fejlődési gyengeségek nyomon követése.
-Kórokozó/kártétel által okozott vegetációs indexben történő változás korai detektálása
-Rezisztencia vizsgálatok támogatása (kutatásban)
-Abiotikus tényezők, vegetációra gyakorolt hatásának észlelése (Pl.:Tó közelsége a parcellához, domborzat hatása a talaj vízháztartására…)
-Tőszámlálás (Csak olyan állományban, ahol megfelelő a növények közti sor és tőtáv)
-Zónás/precíziós, változó dózisú tápanyagkijuttatás, növényvédelmi foltkezelés egyik alapfeltétele.
A távérzékelés egyik legfontosabb tézise azonban az, hogy NEM helyettesíti, hanem kiegészíti, célirányossá teszi a rendszeres szántóföldi szemlézést.